"Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország." /Kodály Zoltán/
küldetés

A Bókay Árpád Általános Iskola a XVIII. kerület legpatinásabb iskolája. Generációk jártak-járnak ide. Olyan gyermekközpontú intézmény, ahol a nevelő-oktató munka középpontjában az alkalmazható tudás közvetítése áll. Elődeink által megteremtett értékek mentén, a szülők bevonásával szeretetteljes, toleráns légkört teremtünk. Fontos, hogy diákjaink harmonikus környezetben, kiegyensúlyozott, a felnőttek világában is boldogulni tudó fogékony emberekké váljanak. Célunk az európai követelményeknek megfelelő innovatív iskola működtetése, ahol egyaránt jelen van a néphagyományok tisztelete, a helyi tradíciók és a fenntartható fejlődés iránti elkötelezettség.
Kedves Érdeklődő!
Szeretettel köszöntjük iskolánk honlapján!
A Bókay Árpád Általános Iskola Pestszentlőrinc első iskolája, 1902-ben alapította a Magyar Vallás-és Közoktatási Minisztérium.
Dr. Bókay Árpád által adományozott telekre épült az intézmény, melyben 1903-tól folyik a tanítás. Nevét, 1996-ban vettük fel. Az iskola jelenleg hivatalos neve:
Budapest XVIII. Kerületi Bókay Árpád Általános Iskola
Fenntartónk 2013-tól a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK).
A működtetési feladatokat a XVIII. Kerületi Önkormányzat, a Városgazda 18 Zrt. és a GESZ által látja el.
Névadónk előtt tisztelgünk minden évben a hagyományosan megrendezett
- Országos Bókay Árpád Biológia Versennyel (a versenyt évekig rendeztük meg Krakkerné Berki Hajnalka tanárnő gondos irányításával),
- „Bókay emléktúra a borvizek vidékén” címmel a Határtalanul! program keretében megvalósuló erdei iskolával, ahol hetedikes tanítványaink Székelyföld nevezetességeit nézhetik meg,
- koszorúzással a Bókay-sírnál, a Fiumei úti sírkertben,
- koszorúzással a Bókay-kertben, a Bókay szobornál.
Az alsó tagozat munkáját a néptáncórák, a szorobán foglalkozások teszik különlegessé. A felső tagozaton az általános iskolai tanrendet kiegészítve, természettudományi vagy nyelvi tagozaton tanulhatnak a gyerekek. Délutáni és iskolán kívüli programok színesítik az iskolai életet.
Iskolánk a székhelyén kívül a Bókay-kert területén lévő „Kisiskolában” is dolgozik, ide járnak a legkisebbek, és itt van az ebédlő is. A tornatermünk a régi katolikus kultúrotthonban van, ahol a katolikus óvodával osztozunk. A „Kisikolában” a Bókay-kert nagy zöldövezete, sportpályái adnak lehetőséget a jó levegőn a szabadidő eltöltésére a szünetekben, és a délután folyamán. Az iskola műfüves pályáját a délelőtti testnevelés órák, a dél körüli szabadidő, délután pedig a sportkörök keretében használjuk ki.
Az iskola sokadik tanévét éli. Elgondolkodtató, hogy eleink is itt koptatták az iskola lépcsőit, itt tanultak írni, olvasni, számolni. Pestszentlőrinc mindig is egy zártabb közösség volt, mint egy belvárosi iskolai körzet, így nem meglepő, hogy jelenlegi tanítványaink többségének szülei, nagyszülei, sőt dédszülei is ide jártak.
Pedagógiai munkánkat is átszövik a hagyományok, melyeket sikeresen ötvözünk modern technikákkal.
A gyermekek nem üres papírok, amire bármit ráírhatunk. Már „írással” együtt érkeznek az iskolába. A nem teljesen teleírt papírra, mi is szeretnénk még fontos dolgokat írni, de közben sok más helyről is írnak erre a papírra. A papír rendezett képének kialakítására törekszünk, hogy minden gyerek a képességeinek megfelelően felkészüljön a továbbtanulásra, és az odavezető úton ismerje meg önmagát, tegyen szert ismeretekre, tudásra, fedezze fel a világot, tudjon közösségben egymáshoz alkalmazkodva dolgozni.
És igen, legyenek rajzolt virágok, mosolygós fejecskék is azon a papíron!
Mert:
“Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőtt, s csak ezekből lehet boldog ország.”
/Kodály Zoltán/
Videók

- Drónvideó
- 120 év

Főépület
Wlassics Gyula u. 69.

Kisiskola
Szélmalom u.

Tornaterem
Kiss István u.
Díjak a Bókayban

A tantestület régi szándéka és diákjaink javaslata valósult meg, amikor létrehoztuk a Bókay-díj és a Bókay-emléklap pályázati felhívását. Célunk az, hogy a pedagógusok és a tanulók által kiemelkedőnek ítélt felsős diákok a kiváló bizonyítványon túl nyilvánosan is kapjanak elismerést, erkölcsi és anyagi megbecsülést.
Azt, hogy a tudás, a közösségi munka érték, minden diák a lelke mélyén nagyon jól tudja. Annak a lehetőségét teremtettük meg, hogy ez egy felelős tanulói magatartásként a tényleges döntésekben is megnyilvánuljon. A Bókay-díj és az emléklap várományosairól ugyanis az osztályok maguk döntenek, s az a tantestület jóváhagyásával a tanév végén kerül kiosztásra.
A díjat persze nem kötelező adni, ha egy-egy osztályban vagy évfolyamon nincs kiemelkedő tanuló, a díj nem adatik át. A Bókay-díjat csak nyolcadikosok kaphatják. A Bókay-emléklapot pedig felső tagozatos tanulók.
A 2006/2007-es tanévtől változtattunk az emlékérme megjelenési formáján. Ezentúl névreszóló díszdobozban kapják a tanulók az elismerést.
Bókay-díjasok névsora 2002-től napjainkig.
2023
Vékony Leon Ádám 8.a
Fórián Ágnes 8.b
2022
Major Zita 8.a
Olláry Samu 8.b
2019
Bucherna Eliza 8.a
Vada Viola Panna 8.a
Nagy Nikolett 8.b
2018
Hinel Gabriella 8.a
Marczis Anna 8.b
2017
Szokola Dorka 8.a
Pesti Gergely Norbert 8.b
Vada Virág 8.b
2016
Varga Edit 8.a
Veress Kristóf 8.b
2015
Mentő Dominik 8.a
Farkas Eszter 8.b
Kollár Dóra 8.b
2014
Farkas Enikő 8.a
Deák Botond 8.b
2013
Hadjadj-Aoul Selim 8.a
Takács Dorka 8.b
Ovád Nóra 8.b
2012
Kovács Nikolett 8.a
Kálmán Kristóf 8.b
2011
Kucsera Viktória
Porkoláb Anna
Ovád Márton
2010
Rottek Kitti
Kratzl Anna
2009
Dulai Zita
Thén Wanda
2008
Bakos Balázs
Rozsnyay Balázs
2007
Krizsán Szilvia
Krakker Anna
2006
Nagy Zsófia
Fekete Dorottya
2005
Nagy Boglárka
Gergely Csilla
2004
Samu Tímea
Gara Bettina
2003
Farkas Judit
Zappert Krisztina
2002
Kiss Szilvia
Lehoczki Zsolt
2019
Tóth Fanni 8.a
Deák Anna 8.b
Resselly Fanni 8.b
Bucherna Eliza 7.a
2017
Körmöczi Kinga 8.a
Lakatos Luca Tamara 8.c
Birócsák Marcell 6.a
2016
Szijártó Ágnes 8.a
Móczár Anna Bíborka 8.b
Szokola Dorka 7.a
Vada Virág 7.b
Lakatos Luca Tamara 7.c
Abdallah Rami 6.a
Vada Viola Panna 5.a
Fehér Illés 5.b
2015
Veress Kristóf 7.b
Vada Virág 6.b
Marczis Anna 5.b
2014
Gazdig Lilla 8.b
Zsinkó Levente 8.b
Komjáthy Dániel 7.a
Kollár Dóra 7.b
Varga Edit 6.a
Veress Kristóf 6.b
Szokola Dorka 5.a
Vada Virág 5.b
Kiss Boglárka Luca 5.c
2013
Pencz Dorottya 8.a
Horváth Péter 8.b
Farkas Enikő 7.a
Gazdig Lilla 7.b
Deák Botond 7.b
Komjáthy Dániel 6.a
Kollár Dóra 6.b
Arapatsakou Vasiliki 5.a
Veress Kristóf 5.b
2012
Kisgergely Mirjam 8.a
Farkas Miklós, Zsinkó Máté 8.b
Pencz Dorottya 7.a
Ovád Nóra, Takács Dorka 7.b
Cu Le Dieu Huong (Lilián) 6.b
Adorján Viktória 5.a
Farkas Eszter, Kollár Dóra 5.b
2011
Jantász Nikolett 8.b
Farkas Miklós 7.b
Kálmán Kristóf 7.b
Pencz Dorottya 6.a
Takács Dorka 6.b
Farkas Enikő 5.a
Epres Laura 5.b
2010
Kucsera Viktória 7.a
Jantász Nikolett 7.b
Porkoláb Anna 7.b
Kisgergely Mirjam 6.a
Fekete Borbála 6.b
Pencz Dorottya 5.a
Takács Dorka 5.b
Jeles tanulmányi átlag (5. osztályban legfeljebb egy, 6., 7. és 8. osztályban legfeljebb két négyes osztályzat
Példás magatartás és szorgalom
Példamutató közösségi munka
Kiemelkedő teljesítmény valamelyik tantárgyból
A díjat és emléklapot a tantestület alapította, azzal a céllal, hogy a pedagógusok és a diáktársak által kiemelkedőnek ítélt felsős diákok a kiváló bizonyítványon túl nyilvánosan is kapjanak elismerést. Azt, hogy a tudás, a közösségi munka érték minden diák tudja a lelke mélyén. Az osztályok teszik meg jelölésüket a díjra, emléklapra, a tantestület az osztályozó konferencián hozza meg a döntést. A díjat csak 8. osztályos kaphatja, ami egy ezüst plakettből áll, az emléklapot 5-8. osztályban adhatjuk ki.
Feltételek:
- képességeihez mérten jó tanulmányi eredmény
- jó magatartás, legalább jó szorgalom
- a díj 4. és 8. év végén adható az előző 4 év közösségi munkája alapján
- a díjat a tantestület alapítja
- a negyedikes tanuló(ka)t az alsós, a nyolcadikosokat a felsős munkaközösség szavazza meg
- az osztályfőnökök javaslata alapján (egy évfolyamon több tanuló is), osztályonként maximum 1 tanuló díjazható
- az előzetes felmérésben az érintett osztályközösségek véleménye is számít
- a döntést az osztályozó értekezleten hozza meg a munkaközösség
- kiemelkedő közösségi munka:
– segíti a közösség tagjait – társait és tanárait, akár a többiek számára észrevétlen módon, önzetlenül (tanulmányokban, a közösségbe való beilleszkedésben, bizonyos nehéz élethelyzetekben)
– alapvető célja, hogy az általa segített személy könnyebben boldoguljon és ez nem feltétlenül jelenti az egész közösség előbbre jutását (pl. osztálypontverseny)
A díjat első alkalommal 2023. júniusában, a tanévzáró ünnepélyen adta át Baldaváriné Juhász Éva igazgató.
Első díjazottak:
4.a – Galamb Nóra
8.a – Neumann Zsófia
8.b – -Balogh Anna
Gratulálunk Nekik!
informatika

26 számítógép.
2019 szeptemberében egy nagyszerű összefogásnak köszönhetően a Bókay iskola egy 3D nyomtatóval gazdagodott!
Nagy örömmel számolhatunk be arról, hogy egy CraftBot 3D nyomtató segíti mostantól a korszerű oktatást iskolánkban. Köszönjük szépen azoknak a szülőknek a támogatását, akiknek volt lehetőségük segíteni, és ezt meg is tették.
Volt egy álmunk, amit teljes mellszélességgel támogatott a vezetőség, az alapítvány és a Közbigyó szülői csapata. Komoly segítséget kaptunk az Iparkamarától is.
Az augusztusban még hiányzó összeget alapítványunk az általa vállalt összegen túl megelőlegezte. A fantasztikus felajánlásoknak köszönhetően a nyomtatóhoz szükséges anyagi fedezet szeptemberre teljes egészében rendelkezésünkre állt. A nyomtatóra kapott további felajánlásokat elkülönítve kezeljük, és a fenntartási- és anyagköltségekre fogjuk fordítani.
A kezdeményezés másként is megmozgatta közösségünket: hozzáértő szülők és büszkén mondhatom tanulók ajánlották fel szakmai segítségüket a minél szakszerűbb és célszerűbb felhasználás érdekében.



Mint minden tantárgynál, itt is versenyeken mérhetik össze tudásukat a gyerekek. A Logo Országos Számítástechnikai Tanulmányi Verseny mára az egyik legelismertebb informatikaversennyé vált az iskolások között. Négy korcsoportban lehet nevezni (3-4, 5-6, 7-8, és 9-10. évfolyamon) a háromfordulós versenyre. A feladatok egy részét számítógép nélkül, de többségüket számítógéppel kell megoldani. Már az iskolai fordulóban is központi feladatsort kapnak a gyerekek, a továbbjutók a maximum 100 pontos eredményük 25%-át viszik tovább a regionális megmérettetésre. Aki itt is sikerrel szerepel, azt ugyanilyen pontszámítás mellett hívják meg az országos versenyre, amelynek az ELTE Természettudományi Kara ad otthont minden év áprilisában.
Nagyon nagy büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a Bókay Árpád Általános Iskola már több éve képviseli a kerületet az országos döntőben.
Eredmények
2004-2005-ös tanév:
Bakos Balázs (5. osztály) országos 19.
Árpási Ádám (6. osztály) országos 26.
2005-2006-os tanév:
Bakos Balázs (6. osztály) országos 2.
2006-2007-es tanév:
Bakos Balázs (7. osztály) országos 4.
Ovád Márton (4. osztály) budapesti 1. (Ebben a kategóriában nincs országos döntő. Marci a területi fordulók eredményét összesítve 2. lett az országban a kategóriájában)
2007-2008-as tanév:
Bakos Balázs (8. osztály) országos 3.
Ovád Márton (5. osztály) a területi fordulóba jutott
2008-2009-es tanév:
Ovád Márton (6. osztály) országos 22. budapesti 6.
Ovád Nóra (4. osztály) budapesti 2. (Ebben a kategóriában nincs országos döntő. Nóra a területi fordulók eredményét összesítve 17. lett az országban a kategóriájában)
2009-2010-es tanév:
Ovád Márton (7. osztály) országos 25. budapesti 5.
Ovád Nóra (5. osztály) budapesti 4.
2010-2011-es tanév:
Ovád Nóra (6. osztály) országos 7. budapesti 5.
Ovád Márton (8. osztály) a területi fordulóba jutott
2011-2012-es tanév:
Ovád Nóra (7. osztály) országos 21. (3. legjobb budapestiként)
Mentő Dominik (5. osztály) a területi fordulóba jutott
Fehér Dénes (5. osztály) a területi fordulóba jutott
2012-2013-es tanév:
Ovád Nóra (8. osztály) országos 9. (2. legjobb budapestiként) budapesti 1.
Ressely Marcell (6. osztály) a területi fordulóba jutott
2013-2014-es tanév:
Lugosfalvi Leó (6. osztály) országos 33. (3. legjobb budapestiként)
Kiss Luca Boglárka (5. osztály) budapesti 8.
Fehér Dénes (7. osztály) a területi fordulóba jutott
2014-2015-ös tanév:
Kiss Luca Boglárka (6. osztály) országos 33. budapesti 4.
Suszter Bálint (2. osztály) budapesti 3. (Ebben a kategóriában nincs országos döntő. Bálint a területi fordulók eredményét összesítve 31. lett az országban a 3-4. osztályosok korcsoportjában)
2015-2016-os tanév:
Suszter Bálint (3. osztály) budapesti 2. (Ebben a kategóriában nincs országos döntő. Bálint a területi fordulók eredményét összesítve 5. lett az országban a 3-4. osztályosok korcsoportjában)
2016-2017-os tanév:
Suszter Bálint (4. osztály) budapesti 1. (Ebben a kategóriában nincs országos döntő. Bálint a területi fordulók eredményét összesítve 1. lett az országban a 3-4. osztályosok korcsoportjában)
Balogh-Szabó Levente (6. osztály) országos 58. (8. legjobb budapestiként)
2017-2018-as tanév:
2018-2019-es tanév:
Suszter Bálint 6.b országos 2. helyezett, budapesti 1. (5-6. o. korcsoport)
Fehér Helka 6.b országos 17. helyezett , budapesti 11. (5-6. o. korcsoport)
Fehér Ámos 5.b országos 18. helyezett, budapesti 14. (5-6. o. korcsoport)
Fehér Benedek (Karinthy 9.o.) országos 26. helyezett (9-12. o. korcsoport)
Rudolf Zsolt 6.c országos 28. helyezett, budapesti 20. (5-6. o. korcsoport)
Mamira Máté 6.b országos 48. helyezett, budapesti 10. (5-6. o. korcsoport)
Sofró Dániel (4. osztály) budapesti 3. (Ebben a kategóriában nincs országos döntő. Dani a területi fordulók eredményét összesítve 18. lett az országban a 3-4. osztályosok korcsoportjában)
2019-2020-as tanév (a járványhelyzet miatt csak 2 forduló lett megtartva):
Fehér Ámos 6.b országos 1. helyezett (5-6. o. korcsoport)
Suszter Bálint 7.b országos 36. helyezett, budapesti 8. (7-8 o. korcsoport)
Fehér Helka 7.b országos 63. helyezett , budapesti 19. (7-8. o. korcsoport)
Mamira Máté 7.b országos 68. helyezett, budapesti 20. (7-8. o. korcsoport)
Rudolf Zsolt 7.c országos 73. helyezett, budapesti 24. (7-8. o. korcsoport)
2020-2021-es tanév
Suszter Bálint 8.b országos 1. helyezett, budapesti 1. (7-8 o. korcsoport)
Sofró Dániel 6.a országos 17. helyezett, budapesti 3 (5-6. korcsoport)
Fehér Helka 8.b országos 21. helyezett, budapesti 11. (7-8. o. korcsoport)
Rudolf Zsolt 8.c országos 35. helyezett, budapesti 12. (7-8. o. korcsoport)
2021-2022-es tanév
Kiss Veronika 6.a országos 13. helyezett, budapesti 3. (5-6. korcsoport)
Sofró Dániel 7.a országos 21. helyezett, budapesti 2. (7-8. o. korcsoport)
2022-2023-as tanév
Sofró Dániel 8.a országos 1. helyezett, budapesti 1. (7-8. o. korcsoport)
Csernus András 4.a továbbjutás a 2. fordulóba
Az eredmények és a feladatok is megtekinthetőek a http://logo.inf.elte.huoldalon.
történelmünk

Kispest-Szent-Lőrinc a századfordulón jelentős fejlődésnek induló település volt. Sorra alakultak a gyárak, üzemek, helyiérdekű vasút épült, mellyel könnyebben meg lehetett közelíteni Pestet; működött a Puskás Tivadar találmánya, a telefonhírmondó, azaz a rádió őse. Növekedett a lakosság, és meglehetősen törekedett a Kispesttől való elszakadásra. Ekkor határozták el -1900 júliusában, hogy iskolát kell építeni Szentlőrinc lakói számára. Dr. Bókay Árpád – aki kiválóan gazdálkodott a felesége családjától örökölt birtokokkal, 1901-ben felajánl egy telket az iskola céljára. A kétszintes épületet a Baumgartner-Herczeg cég tervezte.
Évekig azt hitte mindenki, hogy iskolánkat 1902-ben alapították. Most, hogy az évfordulóra készültünk, kutatómunkát végeztünk a Pedagógiai Intézetben (is), így összegyűjtöttünk néhány cikket iskolánkról. Ezekből kiderült, hogy 1900. szeptember 9-én határozták el az építését. 1901. április 7-én a Bókay Árpád által felajánlott telken el is kezdődtek a munkálatok. 1902. október 24-én elhalasztották az építkezést egy évvel. Ez utóbbi időpontból láthatjuk, hogy nem lehetett iskolánk átadása 1902-ben! Egy véletlen szerencse is kedvezett a kérdés eldöntésében: mikor felújították az ének termet, a padló alatt egy 1903-ban keltezett újságlapot találtak a munkások, amit valószínűleg az építkezéshez használhattak fel annakidején. Mikor ezt az érdekességet elmesélték nekünk, mi már rögtön szaladtunk, hogy kikotorjuk a sitt közül a 100 éves újságot. Az újságlap csücskére egy dátum van írva: 1903. június 4. csütörtök!, ebből az értékes “leletből” tudunk következtetni arra, hogy valójában 1903-ban adták át iskolánkat.
A település első iskolája szolgálta ki az akkori nagyközség – Pestszentlőrinc – a 782 lakóházban élő 7824 lakost /az adatok 1910-es népszámlálásból származnak/ Mivel 1908-től önálló községként létezett, az akkori előkelőségek nagy lelkesedéssel fogtak a fejlesztéshez. Így az iskola már nemcsak elemiként működött, hanem 1909-10-es tanévtől alsó fokú iparostanonc képzést is indítottak, délutánonként itt folyt a fiúk és a lányok tanítása. Mivel a közelben tervezték a község templomának építését – melynek szintén Bókay Árpád adta a telket-, amíg a templom készen nem lett, addig az iskolában tartották vasárnaponként az istentiszteletet.
A Tanácsköztársaság idejére esett a második emelet elkészülte, ami újabb 5 tanteremmel bővített az iskolát. 1921-ben a község engedélyt kapott egy polgári leányiskola építésére, mivel Kispestről el kellett jönniük, ék is átmenetileg a Wlassics utcai iskolában kaptak helyet. Az 1920-as évek elején a lakosok száma 12000 fő volt, ekkorra kilenc lakótelep épült föl, s természetes, hogy az iskola környéke a Bókay -telep nevet viselte. Ekkor már öt elemi iskola, egy polgári iskola és egy kisegítő iskola működött. A Wlassics utcai iskolába 856 tanuló járt, míg a többi négybe 1176. Az akkoriban működő gondnokság megállapította, hogy egy-egy tanteremre 60-70 diák jut, iskolák építését sürgették tehát. A fejlődő településnek meg sem kottyant az újonnan épült négy elemi, mert a Pestszentlőrinci Hírlap cikke szerint a Wlassics utcai épületbe 1928-ban 969 tanuló tanult a 14 tanteremben. Bizonyos osztályok így a közelben bérelt épületekben tudtak működni.
Amikor az 1930-as adatokból látszott a község lakosságának gyarapodása – 30000 fő -, a képviselő-testület sürgeti a “várossá” válást, amit a belügyminiszter 1936. január 1-jével hagy jóvá. A szülők addig sürgették a gimnázium alapítását, míg 1936-ban sikerült is néhány osztályt elindítani. De a következő tanévre oly kicsinek bizonyult a gimnázium, hogy új épületet kellett kiszemelni. Erre a Wlassics utcai épületet találták alkalmasnak, ezért az elemista gyermekeket kiköltöztették az épületből. Míg meg nem épült az új gimnázium, 1937 és 1947 között gimnáziumként működött tehát az iskola.
A háború viszonylagosan megkímélte az épületet. Az 1945 utáni új társadalmi helyzetben a funkciója csak annyiban változott, hogy nyolcosztályos általános iskola lett, ahogyan ma is működik. Az utcanév változása az iskola nevét is megváltoztatta. Wlassics Gyula a századfordulón élt és dolgozott kultuszminiszterként, Bokányi Dezső pedig a Tanácsköztársaság egyik munkás szónoka volt. Az iskola életében az sem változtatott semmit, hogy Pestszentlőrinc 1950-től a főváros XVIII. kerülete lett.
A kerület a 70-es években olyan nagy mértékben fejlődött, hogy újabb iskolákat kellett építeni. A mai iskola-szerkezet így már a 80-as években kialakult, 20 általános iskolája van a kerületnek, s ezek közül természetesen a legpatinásabb a miénk. Az 1989-es rendszerváltás után ismét változott az utca neve, visszakapta a Wlassics nevet, s ennek megfelelően az iskola újra csináltathatta bélyegzőjét.
1996-ban az iskola vezetősége elhatározta, hogy nevet választ. Az iskola felhasználókkal teljes egyetértésben Dr. Bókay Árpádra esett a választás. Sikerült felkutatni az élő leszármazottakat is. Az ünnepélyes névadót 1996. szeptember 1-jén tarthatta az iskola.
Ma az intézményhez tartozik még két kisebb épületegység, ahol a legkisebbek tanulnak /hat tanteremben/, valamint a tornaterem, technikatermek is máshol találhatók.
2022
2006
Díszkút: Az iskola udvarán felavattuk a Bókay-díszkutat.
2004
Az iskola “Művelődésért” díjat kapott.
2003
Az iskola 100 éves fennállásának tiszteletére szervezett ünnepségsorozatot.
2002
Útjára indítottuk a kiemelkedő tanulói teljesítményért járó Bókay-díjat.
1996
szeptember 1-jétől felvettük a BÓKAY ÁRPÁD ÁLTALÁNOS ISKOLA nevet.
1991
Utcanévváltozás. Az iskola neve Wlassics Gyula Utcai Általános Iskola lett.
1984
Jelentős belső felújítás történt
1947
Utcanévváltozás. Az iskola neve Bokányi Dezső Utcai Általános Iskola lett.
1945-48 között
a Károlyi Sándor Kereskedelmi Középiskola osztályait is az épületben helyezték el.
1937-47 között
működött itt az állami gimnázium.
1937-38-as tanévben
az épületbe a gimnáziumot helyezték el, az általános iskolai tanulókat a volt Krautscneider-féle lámpagyár épületébe, valamint a Petőfi utcában lévő Kertész-házba és a Vasvári Pál utca egyik magánlakásába költöztették.
1922-től
polgári iskola. Az 1922-23-as tanévben ideiglenesen a kereskedelmi iskola is itt kért elhelyezést.
1919
az iskolára egy újabb emeletet építettek, a bővítés során öt új tanterem létesült.
1909-től
alsó fokú iparostanonc iskolája is van a községnek. Délutánonként az iskola tantermeiben folyt a tanoncok számára a tanítás.
1905-től
a “királyi tanfelügyelő” engedélyével az iskola egyik termében katolikus istentiszteleteket tartottak. Krautschneider József kocsilámpagyáros – a község közismert közéleti személyisége – saját költségén oltárt, szószéket készíttetett a tanterembe. Az alkalmi kápolna 1912 karácsonyáig működött.
1903
a Wlassics Gyula utca 69. szám alatt felépült Puszta Szent Lőrinc első iskolai célra tervezett épülete. A 8 tantermes iskola akkor még egyetemleges volt.
Hosszú évek távlatából is hálásak lehetünk dr. Bókay Árpádnak, annak az embernek, akinek nemcsak iskolánk létét köszönhetjük, hanem egész településünk, Pestszentlőrinc ugrásszerű fejlődését is. Ki volt ő? Hogyan kapcsolódott élete ehhez a helyhez?
1856-ban született dr. Bókay Jánosnak, a Stefánia Gyermekkórház alapítóigazgatójának fiaként. A gyógyszertan tudományában lett híressé. Öccse, János kiváló, jó hírű gyermekgyógyász volt. Dr. Bókay Árpád egy olyan családban nevelkedett, ahol mindenki hivatását mélységesen tisztelő, kiválóan művelő ember volt. Tagjai voltak a szabadkőműves páholynak is, ami azt jelentette, hogy minden politikai és vallási kérdést kizárva elsősorban törvénytisztelők, irodalom- és művészetpártolók között töltötték idejüket. Egészen fiatalon fontos feladatokat kapott a klinikán, emellett állandóan tanult, képezte magát. Már huszonévesen professzor, elismert orvos, aki praktizál, lelkiismeretesen ellátja betegeit. 28 éves, amikor megkapja tanári kinevezését Kolozsvárra, a gyógyszertani és általános kórtani tanszékre. Ezekben az években ismerkedett meg Herrich Szidóniával, akivel 1884-ben, házasságkötésük után együtt költöztek Kolozsvárra.
Lebilincselően érdekes visszaemlékezése, melyből megtudhatjuk, hogy milyen volt a korabeli Lőrinc. A Herrich család Sina Simontól vásárolta meg birtokainak tekintélyes részét. Herrich Károlyt, a mérnököt Széchenyi a Tisza szabályozásával bízza meg. A Tisza-szabályozási Osztály főmérnöke, amellett a Magyar Mérnök Egylet című újság megalapítója. Szereti Lőrincet, ahol kúriát építtet családjának. Feleségével, a fiatal Deák Szidóniával hamarosan be is költöztek a szép házba. Gondosan tervezett kertjük tele növényritkaságokkal, ezért kiválóan alkalmas arra, hogy művelt emberek találkozó helye lehessen. Birtokán parcellázásba kezdett, meghirdette az 1000 ház akciót, így nemsokára kezdett körülrajzolódni a Kossuth és a Batthyány utca.
A fiatal Bókay Árpád tehát így került Lőrincre. Mivel Herrich Károly kedvelte vejét, szívesen bízta rá nemcsak leányát, hanem terveit is. Nem is kellett csalódnia, mivel halála után Bókay Árpád folytatta a parcellázást, sok családnak biztosított helyet a családi ház felépítéséhez.
Míg az ifjú Bókay Árpád Herrich Szidóniához hosszú-hosszú kietlen szántóföldeken keresztül érhetett el Lőrincre, a századfordulóhoz közeledve Kispest- Szent – Lőrinc település óriási fejlődésnek indult. Sorra alakultak a gyárak, üzemek, helyiérdekű vasút épült, mellyel könnyebben meg lehetett közelíteni Pestet. Növekedett a lakosság száma, ezért Lőrinc törekedett a Kispesttől való elszakadásra. 1900 júliusában a lőrinci tekintélyes polgárok elhatározták, hogy iskolát építenek Szentlőrinc lakói számára. Dr. Bókay Árpád 1901-ben ajánlotta fel az iskola építéséhez szükséges telket, ezt követően pedig egy másikat templom építése céljából. Az iskola, melyet ma mienknek mondhatunk, a Baumgartner – Herczeg cég tervei alapján nagyon hamar megépült, és 1902 szeptemberében megindulhatott a tanítás. A település első iskolája 1910-ben már kiszolgálta az akkori nagyközség 782 lakóházában élő 7824 lakost. 1908-tól az önálló község előkelőségei lelkesen fejlesztették az iskolát.
A család így lett tehát meghatározója kerületünk életének. Segítettek, ahol tudtak, tisztelet, hála övezte őket. Bókay Árpád és Herrich Szidónia házasságából négy gyermek született: Zoltán, Nadine, Judit és Árpád. Dr. Bókay Árpád 1919-ben bekövetkezett halála után özvegye nem hagyta el többé a kúriát. A történelem viharai között is megtartották a családi fészket egészen Szidónia haláláig, 1947-ig. Ekkor végül is Árpád a család nevében “bérleti szerződés”-t kötött, évi jelképes 1 forintért a lőrinci ifjúság rendelkezésére bocsátotta a házat és a parkot.
Nemes gesztusai, humánus cselekedetei lehetővé tették, hogy emberek százai, később ezrei és tízezrei mondhassák otthonuknak a mai Budapest XVIII. kerületét. A késői utókornak mintát adott emberségből, tudásból, nagy lelkűségből. Méltán lett iskolánk névadója és díszpolgára városunknak.
Könyvajánló
A 2003. évben Buza Péter gondozásában a Száz Magyar Falu Könyvesháza kiadásában gyönyörű könyv jelent meg Bókay Árpád emlékirataiból. A kötet címe: Ez a Bókay, úgy látszik, intelligens ember! címmel, Egy jeles orvos a régi Pestről alcímmel.
Országos Bókay Árpád biológiaverseny 2015
Tisztelt Vendégeink, kedves Versenyzők, felkészítő Kollegák!
Engedjék meg, hogy a Bókay Árpád Országos Biológiaverseny hagyományaihoz híven -immár 17. alkalommal- röviden bemutassam Önöknek dr. Bókay Árpád munkásságát. És mivel már szinte ismerősként tekintek névadónkra, – néhány leszármazottjával volt szerencsém találkozni is, szeretném e levélben személyesen köszönteni őt is ezen ünnepélyes alkalomból.
Kedves Professzor Úr!
Egy esztendővel ezelőtt magam sem hittem volna, hogy a mai verseny megnyitóján ismét én fogom Önt megszólítani, akkor úgy éreztem, tisztelettel, de véglegesen elbúcsúztam a professzor úrtól. De be kell látnom, hogy bizony nehezen tudok elszakadni mindattól, amit számomra a Bókay név jelent. Az iskolámtól, Pestszentlőrinc legrégibb oktatási intézményétől, amely a közeli templommal együtt az Ön jótékony adománya által épülhetett meg, a Bókay-kerttől, ahol az Ön hajdani birtokán gyermekeink ma is önfeledten játszanak, sportolnak, vagy a Bókay-telep csendes, árnyas utcáitól, ahol szeptemberben annyi a vadgesztenye, hogy alig győzzük a zsebünkbe tömni. És bizony bevallom, bár nyugdíjasként már nem elvárt iskolai program számomra, előfordult, hogy családtagjaimmal együtt kisétáltunk a Kerepesi temetőbe, és felkerestük az Ön síremlékét is.
Végül még egy oka van ragaszkodásomnak, mégpedig az a mérhetetlen elismerés és csodálat, amelyet 17 éve érzek a Bókay Árpád Országos biológiaverseny résztvevői, a versenyző gyerekek tudása, lelkesedése, kreativitása iránt, a felkészítő tanárok láthatóan lelkiismeretes munkája iránt; és talán nem veszik rossz néven, ha kimondom, e verseny létrejöttét, lebonyolítását végző kollegáim áldozatos munkája iránt.
Kedves Professzor Úr, tudom, erre Ön azt mondaná, hogy hiszen könnyű volt mindezt elérni, hiszen orvosként, gyógyszerészként szinte Ön előtt állt a lehetőség, az orvosdinasztia, amely idősb dr. Bókay János, az Ön édesapja személyében kijelölte a jövő útját ezen a pályán. De az, hogy 25 évesen már magántanár, hogy fiatalon kinevezték a kolozsvári egyetem orvosi karának gyógyszertani tanszékére nyilvános, rendes egyetemi tanárnak, az már csakis az Ön érdeme. Aztán az is az Ön szorgalmának, kitartásának, széleskörű érdeklődésének a bizonyítéka, hogy figyelemmel kísérte a népbetegségeket, az új vizsgálati módszereket, a hazai terápiás lehetőségeket, és elsők között vizsgálta a gyógyvizek hatását, felhasználhatóságát. És nem tagadhatja le, hogy az orvosi közélet egyik központi alakjának tekintették, hiszen például az Ön nevéhez fűződik az 1909-es nemzetközi orvoskongresszus megszervezése és az Orvostörténeti Múzeum megnyitása is. Az sem lehet kétséges, hogy tudományos pályafutásának csúcsát 1896-ban érte el, akkor, amikor 40 évesen a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába választotta, és amikor Önt a fivérével együtt az uralkodó nemesi rangra emelt.
Kétségtelen, hogy Önnek nem kellett harcolnia a szakmával, a kételkedő, ellenséges hangulattal, az új találmányok elől elzárkózó maradi rutinnal, ahogy például Semmelweis Ignácnak, az édesanyák megmentőjének, aki megállj!-t parancsolt a gyilkos gyermekágyi láznak, és aki egyébként az Ön édesapjának, jóbarátja és szerkesztőtársa is volt az Orvosi Hetilap „Nő-és gyermekgyógyászat” mellékleténél. Csak zárójelben jegyzem meg, és feltételezem, ezzel Ön is egyetértene, az utókor olyannyira értékelte Semmelweis forradalmi újítását, hogy idén, 2015-ben Semmelweis-emlékévet hirdettek meg. De ettől még, kedves Tanár Úr, higgye el, az utókor szemében az Ön eredményei nemcsak a szakma számára, a hétköznapi emberek számára is tiszteletre és elismerésre méltó tudományos értékek.
De számunkra, lőrinci emberek számára ráadásul kézzelfogható, mondhatnám személyes hozadéka is van az Ön életpályájának, hiszen Önt elsősorban a magánélet kötötte Pestszentlőrinchez. Amikor 1883-ban feleségül vette Herrich Károly vízépítő mérnök leányát, a szépséges Szidóniát, és itt telepedtek le Szentlőrincen, az magát a jövőt jelentette. Nem felejtjük el, hogy a terület felparcellázásával milyen sokat tett a mai Pestszentlőrinc fejlődéséért, az itt letelepedő emberek boldogulásáért, az első iskola és a templom létrejöttéért.
Tisztelt Professzor Úr, ha ezek után is kételkedne abban, hogy az Ön személye, értékrendje, munkássága kevés az utókor tisztelete számára, akkor kérem, odafentről most tekintsen le erre a néhány, itt várakozó gyerekre, akik azzal a feltett szándékkal jöttek ma ide, hogy megnyerik a mai biológiaversenyt. Nézzen rájuk, és idézze fel magában azt a kisfiút, aki valaha Ön volt, aki már gyermekkorában úgy merült el a kémiai képletek különös világában, ahogy ezek a tehetséges, elszánt és szorgalmas fiatalok a nádasok világában, a különböző növény- és állatfajok sokaságában, a kísérletek izgalmában. Nézzen rájuk, és meg fogja látni Ön is, hogy talán közülük kerülnek majd ki a jövő Bókay Árpádjai, Semmelweis Ignácai, és talán a Bókay Árpád Országos Biológiaverseny ennek az első lépcsőfoka.
Ha valamiért, hát ezért olyan jó kötődni ehhez a közösséghez, ehhez a szellemiséghez, és ezért olyan nehéz elszakadni tőle.
Üdvözlöm Önt és tiszteletreméltó társait odafönt, egészen biztosan találkozunk majd, de most még nekünk, bókaysoknak itt lenn van dolgunk.
Tisztelettel: Magyar Márta nyugdíjas magyartanár
Országos Bókay Árpád biológiaverseny 2014
Tisztelt Vendégeink, kedves versenyző Gyerekek, kedves Kollegák!
16. alkalommal találkozunk itt, a Bókay Árpád Általános Iskolában, hogy a névadónkról elnevezett országos biológiaverseny döntőjén a pályázó gyerekek legjobbjai számot adjanak tudásukról. 16 éve emlékezünk meg ezen alkalomból Bókay Árpádról, aki nemcsak a magyar tudománynak, hanem környezetünknek, a 18. kerületnek és iskolánknak is jeles és példaadó személyisége. Most azonban rendhagyó módon, nemcsak vendégeinkhez, hanem dr. Bókay Árpád professzor úrhoz is szeretnék szólni.
Tisztelt Bókay Árpád!
Engedje meg, hogy a kései utókor nevében tisztelettel köszöntsem Önt. Abban az iskolában tanítottam sokadmagammal, amelynek létrejöttét, a felajánlott telket Önnek köszönhetjük, és amely az Ön nevét viseli. Abban a templomban keressük lelki békénket, amelynek építését szintén Ön szorgalmazta. Iskolánkban azoknak a családoknak a gyermekei tanulnak, akiknek őseit épp az Ön nagylelkű cselekedetei, a felparcellázott telkek, a kedvező lehetőségek segítettek hozzá a letelepedéshez. Gyermekeink az Ön hajdani házában találnak értelmes, hasznos közösségi foglalkozásokat, s a hajdani ősparkban található sportlétesítményekben fejleszthetik testi-fizikai képességeiket. Ha most végigsétálna a településen, meglepődve tapasztalná, hogy a telep, az utcák egy része Önről és családjának tagjairól van elnevezve. Bizonyára meglepődne ezen, és kérdően tekintene az utókorra.
– Miért? Miért ez a nagy buzgalom? Hiszen én csak végeztem a dolgomat, ahogy annyi más ember – mondaná. Csak orvos voltam, gyógyszerész, alázattal és szorgalommal láttam el a feladataimat, mint ahogy annyi más orvos az én időmben. És az, hogy segítettem az itt élő családok problémáinak megoldásában, csak egyfajta tisztes polgári kötelesség volt, amelyben az egész akkori Polgári Kör támogatott. – És talán értetlenül és szerényen rázná a fejét.
Kedves Bókay Árpád, engedje meg, hogy mi mégis különös tisztelettel ápoljuk az Ön emlékét. Tisztelhessük azt az orvos-gyógyszerészt, aki 1881-től, 25 évesen már egyetemi magántanár, majd a kolozsvári egyetemen az általános kórtan és a gyógyszertan professzora lett. Engedje meg, hogy az ifjúság számára példaképnek állíthassuk azt a tudóst, aki 1890-től már Budapesten a gyógyszertan tanára, majd a kar dékánja címet kapja, és akit 40 évesen, 1896-ban a MTA levelező tagjai közé választ.
Az persze, hogy orvosi és gyógyszerészeti alapművek szerzője, hogy receptgyűjteménye tizenkét kiadást ért meg, hogy „A belgyógyászat kézikönyve” című hatkötetes munkája sokáig volt az egyetemi képzés és a gyakorlat bibliája, elsősorban a szakma számára fontos. Konkrét, közvetlen utóhatásait azonban mi magunk is tapasztaljuk az orvosi ellátásban, a magyar gyógyszeripar versenyképességében és hatékonyságában.
Azt is szívesen megemlíteném, hogy Ön nélkül vajon mikor figyelt volna fel a kor tudománya és tehetős vállalkozó rétege arra, hogy a gyógyvizek kutatása, a balneológia milyen üzleti és idegenforgalmi lehetőségeket rejt magában. Nem tekinthetjük az Ön tevékenységét ez alapján mai szóval élve egy „korai innovációnak”?
Doktor Úr, az Ön szakmai sikereit a tudomány ma is számon tartja. De ha tudná, hogy mennyire ki vagyunk éhezve az olyan hiteles közéleti emberekre, mint Ön, akit a praxis, a hatalom és a tekintély nem kábított el, aki akart és tudott is tenni a közösség érdekében! Aki a siker ellenére megmaradt embernek, és emberségét, tisztes értékrendjét át is tudta örökíteni utódainak, gyermekeinek, unokáinak, dédunokáinak, és bizonyára a jövendő generációnak is jut még belőle elegendő…
Higgye el, kedves Professzor úr, mi is ezt szeretnénk. Átadni az értékeket, a tudomány tiszteletét, a tudás, a tanulás örömét és szeretetét, a szorgalmat, a kitartást, az emberséget, az élő világ tiszteletét. Iskolánk diákjainak, saját gyermekeinknek, unokáinknak, és e biológiaverseny összes lelkes résztvevőjének.
Ezért választottuk Önt példaképünknek.
Tisztelettel búcsúzik Öntől a kései utókor és a Bókay Árpád Általános Iskola pedagógusai nevében:
Magyar Márta nyugdíjas tanár
"A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak." /Johann Wolfgang von Goethe/
